Pár évvel ezelőttig a megújuló energiahordozók használatával kapcsolatos viták és törvénykezés szinte kizárólag a villamos energia termelésére és a közlekedésre fókuszált. Eközben a fűtés-hűtés szektorról nem sok szó esett, holott ez az ágazat az EU teljes energia felhasználásának majdnem felét teszi ki, és a hőenergia túlnyomó része továbbra is fosszilis tüzelőanyagok elégetés során keletkezik, jelentős környezetterhelést eredményezve.
Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC – European Renewable Energy Council) becslése szerint az 2020-ig az EU fűtési és hűtési igényeinek 25%-át lehet fedezni megújuló energiaforrásokból megfelelő szabályozási támogatással. Ez az érték 2030-ra 50%-os, 2050-re pedig 100%-os lehet.
A hazai helyzet itt arányaiban nem különbözik nagyban az EU-s átlagtól. Magyarországon is a hűtés-fűtés szektor a legnagyobb energiafogyasztó, több energiát használva fel, mint a villamosenergia-termelés és a közlekedés összegezve. /A számokat részletesebben Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében is tanulmányozhatjuk, ám fontos megjegyezni, hogy a 2010-es kiadás javarészt 2008-2009-es adatokon és becsléseken alapul. Ha bárki rendelkezik frissebb adatokkal, nagy örömmel fogadom./
Megújuló energiaforrások az energiatermelésben
Egy korábbi posztban a villamosenergia-termelés kapcsán már láthattuk, hogy a három szektorra eltérő célkitűzések vannak a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban: A megújuló energiaforrások 14,65%-os 2020-as célértékében kiemelkedő szerepet vállal a fűtés és hűtés szektor a maga 18,9%-os célértékével. A lenti táblázatot nézve azonban feltűnhet, hogy jelenleg (a 2015-ös becslés alapján) még közel áll egymáshoz a fűtési és a villamos energia szektor megújuló energiaforrás felhasználása, vagyis a nemzeti célkitűzés a 2015 és 2020 közötti időszakban vár nagyon dinamikus változást a fűtési-hűtési szektorban, hogy a 2015-ös 9,8% érték szinte megduplázódjon 2020-ra.
A fentiek alapján, hogy két okból is fontos a fűtés-hűtés szektor a megújuló energiaforrások szerepének növelése kapcsán: nem csak a legnagyobb energia felhasználó szektor, de egyúttal a kormányzati forgatókönyv a megújuló energiaforrások legintenzívebb felhasználójának is szánja.
És milyen forrásokból jöhet a megújuló a fűtés-hűtésben?
Látva a megújuló forrásokból származó hőenergia termelés fontosságát, ezek után laikusként már nem hagyhat nyugodni minket a kérdés: Honnan lesz ennyi megújuló hőenergiánk?
3 fő forrást ismerünk megújuló hőenergia termelésre:
- Biomassza (ami megában foglalja a szilárd biomasszát, bioüzemanyagokat, illetve a biogázt)
- Napenergia (solar thermal)
- Geotermikus energia
Mind Magyarországon, mind Európa-szerte a fenti három forrásból kiemelkedő arányban van jelen a fűtéshez használat biomassza felhasználása, a másik két energiaforrás felhasználása egyelőre csekély, azonban az érintett országok viszonyaitól változó mértékben növekszik (például: a geotermikus hő Svédországban és Magyarországon, a naphőenergia pedig többek között Németországban és Görögországban nyer teret.)
Magyar statisztikák híján egyelőre európai értékekkel tudjuk illusztrálni helyzetet:
Végezetül az EREC alábbi rövid videója összegzi a fűtési-hűtési szektor szerepének fontosságát a fenntartható fejlődésben, és röviden illusztrálja a felhasználható technikákat:
